Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok

Journal Information
ISSN / EISSN : 1788-7593 / 2676-9867
Published by: University of Szeged (10.14232)
Total articles ≅ 469
Filter:

Latest articles in this journal

Réka Szondi, Éva Gergely
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 91-101; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.91-101

Abstract:
A teljesítményértékelés megjelenése nem újkeletű, már az 1900-as években is megfogalmazták a jelentőségét a klasszikus vezetési iskolák képviselői. A HR funkciók rendszerében a hagyományos funkciók közé soroljuk, melyre számos más tevékenység épül. Valamilyen formában jelen van minden szervezet működésében, akár formális, akár informális módon. Az értékelés akkor működik jól, ha nem számonkérő és büntető jellege van, hanem motiválja, ösztönzi az embereket. A kutatás célja a teljesítményértékelés és a visszajelzés elemzése, valamint a munkavállalókban kialakuló karriersiker érzésével való összefüggésének vizsgálata. Napjainkban a koronavírus kapcsán lényeges tényező a munka körülményeiben történő változás és az ezáltal tapasztalt bizonytalanságok, melyek miatt még inkább felerősödik a teljesítményértékelés jelentősége. A kutatás következtetései a saját kérdőív eredményein alapszanak, mely szerint elmondható, hogy a teljesítményértékelés napjainkban is központi szerepet tölt be. A rendszeres visszajelzés ösztönzőleg hat, motivál és a munkavállalók által elvárt a fejlődéshez. A megfelelően működtetett teljesítményértékelési rendszer segíti a karrierfejlődést, az elkötelezettséget és egyesíti az egyéni célokat a stratégiai, szervezeti célkitűzésekkel.
Nóra Békési, Róbert Sándor Szűcs
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 69-77; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.69-77

Abstract:
A munkáltatók sikerének kulcsa a munkaerőben, mint termelési tényezőben rejlik. A nemzetgazdasági mutatók tükrében látható, hogy a vállalatok számos nehézséggel küzdenek a HRM területén. Ilyen a képzett munkaerő iránti túlkereslet és az elöregedő társadalom negatív következményei. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a munkaerő piacra már belépett vagy belépni készülő Z generáció különbözik minden eddigitől, ez az első digitális nemzedék. Szocializációjuk és a világgal való kapcsolatuk merőben eltér az idősebb korosztályétól. A munkahelyi stressz eddig is komoly akadályokat gördített a vállalatok elé. A stressz egyre nagyobb kihívássá vált napjainkban, tekintve, hogy a Z generáció sokkal inkább hajlamosabb a stresszre és szorongásra, mint a korábbi nemzedékek. Ez tovább fokozza a vállalatok fluktuációs problémáit. A megoldást az employer branding alkalmazásában látjuk, aminek célja a munkáltatók iránti elköteleződés kialakítása, növelése. Kutatásunkban az employer branding, a munkahelyi stressz és a Z generációs fiatalok alkalmazásának összefüggéseit vizsgáljuk szakirodalmi források áttekintésével.
József Mihalkó
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 19-31; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.19-31

Abstract:
A húsipar egyik legjellegzetesebb terméke a párizsi vagy parizer, amely nagyon megosztja a fogyasztókat, a gyerekek többnyire szeretik, azonban leginkább a felnőtt emberek igyekeznek elkerülni ezt a húskészítményt az összetétel, valamint a gyártástechnológia mivolta miatt. Kíváncsi voltam arra, hogy napjainkban hogyan alakul ezen termék fogyasztási és vásárlási szokásai. Az eredmények azt sugallják, hogy a kitöltők kb. 58%-a fogyaszt párizsit. Többen azért nem fogyasztanak párizsit, mert rossz minőségű, alacsony hústartalmú, egészségtelen terméknek tartják. A válaszadók a párizsi belső tulajdonságait (íz, első benyomás, típus) tartják a legfontosabb szempontnak. Azonban a kérdőív eredményeinek kiértékelése során érzékelhető volt, hogy a fogyasztók zöme nem ismerik a párizsihoz kapcsolódó jogszabályokat, valamint a párizsi gyártástechnológiáját. Példaként említhető az, hogy a párizsi-fogyasztók nagyjából 80%-a nincs tisztában azzal, hogy a parizernek min. 51% hústartalommal kell bírnia, sokan ennél magasabb hústartalmat várnának el. Emellett bizonyos esetekben érezhető a sok negatív vélemény és a média negatív hatása a termékre nézve („mert rajta van a WHO rákkeltő listáján”).
, Sándor Gáspár
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 161-173; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.161-173

Abstract:
Napjainkban a különböző élelmiszerfogyasztási trendek meghatározzák az élelmiszer ellátási láncok működését. A trendekre történő hatékony és gyors reagálás egy erős versenyelőnyt biztosít a vállalkozásoknak. Ezen versenyelőny nem feltétlenül az adott trendre történő reagálásban rejlik, hanem a vállalkozások agilitásában. A különböző trendek közül kiemelendő az állatjólét megjelenése az élelmiszeripari termékek fogyasztói preferenciában. Az erre történő reagálás egy bonyolult és komplex kihívást állít a termelők felé. A fogyasztók fizetési hajlandósága és a tartásmódok megváltoztatása az a két tényező, amely ezen kihívásban vizsgálandó tényező lehet. Az állatjóléti szint növelése az állattartó telepeken egy alapvetően beruházás igényes és költségeket növelő tényező. Az állatjóléti szempontból jobb tartásmód kiválasztása és ennek a költség elemzése lehet egyfajta kulcs a tervezés és a megvalósítás során. Ezen tervezés során kifejezetten eredményes módszerként alkalmazható a célköltségszámítás módszertana. Ezen módszertan a fogyasztói értékítéletek és a szervezeti előre definiált profitráta függvényében végzi a költséganalízist. Tanulmányunkban egy kiterjesztett esettanulmány keretében szemléltetjük a célköltségszámítás módszertanának lehetséges alkalmazását egy baromfitenyésztő vállalkozás lehetséges tartásmód váltása során. Kutatásunkban rámutatunk arra, hogy a tartásmódváltás nem feltétlenül profitábilis, és nem minden fogyasztói csoport képes és hajlandó a tartásmódból fakadó többlet költségek megfizetésére.
György Hampel
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 189-202; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.189-202

Abstract:
Ma már szinte nincs olyan szervezet, amelynek számítógépén ne lenne táblázatkezelő. A táblázatkezelő egyfajta döntéstámogató rendszernek tekinthető. Jelen cikk célja áttekinteni a Microsoft Excel 365 táblázatkezelő cikk írásakor aktuális változatában elérhető fontos szolgáltatásokat, amelyek egy szervezet vezetője számára hasznosnak bizonyulhatnak a döntési folyamat során. Az Excel táblázatkezelő alapesetben is kínál olyan adatmanipulációs szolgáltatásokat, amelyek alkalmassá teszi a döntéstámogatásra; ezek az adatok beolvasása, szűrés és rendezés, feltételes formázás és számformátumok alkalmazása, lehetőségelemzés (célérték keresése, esetvizsgáló, adattábla), kimutatás és diagram készítése. Több olyan bővítmény (add-in), amely alapbeállítás szerint nincs bekapcsolva; ezek közül a legfontosabbak az Analysis ToolPak, a Solver és a Microsoft Power Pivot for Excel. Ezek a kiegészítő szolgáltatások számos további hasznos funkciót tartalmaznak a döntéshozó számára a döntéstámogatáshoz. Egy korszerű táblázatkezelő szolgálatatásainak ismerete előnyt biztosíthat a szervezet döntéshozója számára, mert a programban biztosított eszközökkel a hagyományos (többnyire ösztönökre, intuíciókra hagyatkozó) döntések helyett adatokra, információkra alapozott jobb döntések születhetnek.
Alex Szabad, Eszter Trenyik,
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 43-55; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.43-55

Abstract:
A sportolók körében a fehérjeporok preferált étrend-kiegészítő terméknek számítanak. Hazánkban számos fehérjekészítmény közül választhatnak a fizikai aktivitást végzők, eltérő minőségben és árban egyaránt. A kutatás során igyekeztünk felmérni sportolók körében a fehérjeporok fogyasztási szokásait, illetve a kapott eredmények alapján a fehérjebevitel formái közül a müzliszeletek jelentőségét is tanulmányoztuk. A kérdőíves felmérésben a 196 válaszadótól kapott információk alapján három különböző növényi (rizs, borsó, szója) és állati (tejsavó, marhahús, tojás) izolátumok mellett döntöttünk, melyekkel müzliszeleteket komplettáltunk. Továbbá alapanyag költséget is meghatároztunk egyszerű osztókalkulációs módszerrel, mely során átlagos piaci nettó árakkal számoltunk, így a fehérjedúsítással átlagosan 103 Ft-ra becsülhető 1 adag (35 g) müzliszelet közvetlen anyagköltsége. Fontos kérdés a termék piaci helyzete, ezért a boltban kapható, hasonló felépítésű termékekkel is összehasonlítottuk a készterméket, hogy megállapíthassuk a tápértékbeli különbségeket is. Meghatározó azonban az egyes allergének jelenléte a termékben, ezért a fogyasztókhoz alkalmazkodva szükségszerű a folyamatos fejlesztés.
Helga Kovács
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 149-160; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.149-160

Abstract:
Magyarország területének mintegy 80%-a termőterület, melynek részét képezi az erdő, nádas, halastó és a mezőgazdasági területek. Az ország különböző részein más-más termelésszerkezet alakult ki a természetföldrajzi adottságoktól és a kulturális tényezőktől függően, ami régiónként eltérő időbeli változásokat mutat. A dolgozat célja annak tanulmányozása, hogy miként változott a Dél- Alföldön termesztett főbb szántóföldi növények (búza, kukorica, napraforgó és repce) termőterülete és termésátlaga a 2000 és 2019 közötti időszakban. Egyszempontos varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztam annak eldöntésére, hogy a vizsgált szántóföldi növények termőterületeinek részesedése az ország fő régióiban szignifikánsan különbözik-e egymástól. Megvizsgáltam továbbá a búza, a repce, a napraforgó és a kukorica vetésterületének az országosan megművelt termőterületekből való részesedése trendjeit. Az elemzéshez a KSH adatbázisait alkalmaztam.
Zsuzsa Koroknay,
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 137-147; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.137-147

Abstract:
A sport napjainkra egyre inkább meghatározó iparággá válik. A mérhetőség iránti igény itt is előtérbe került a vezetői szinteken. Jelen tanulmányban a sportvállalkozások pénzügyi adatait tekintettük át. A pénzügyi adatokat felhasználva megvizsgáltuk a jövedelmezőségi helyzetét azoknak a sportvállalkozásoknak, amelyek székhelye Hajdú-Bihar megyében van. Adatbázisunkat az OPTEN Céginformációs szervezet segítségével állítottuk össze. Mintánkba azon sportvállalkozások beszámolói kerültek, amelyek főtevékenysége TEÁOR szám szerint 931 Sporttevékenység. Összehasonlítás érdekében a vállalkozásokat tevékenységi kör és árbevételi kategóriák szerint csoportosítottuk. Összességében elmondható, hogy kedvezőbb jövedelmezőséggel rendelkeznek azok a vállalkozások, melyeknek árbevétele 50 001 - 100 000 eFt között van. Tevékenységi körüket tekintve, pedig a sportlétesítményeket működtető vállalkozások jövedelmezőségi helyzete a legkiegyensúlyozottabb.
Margit Csipkés
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 105-121; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.105-121

Abstract:
Az írott sajtót tekintve sok helyen olvasható, hogy a koronavírus járvány miatt a világon, az Európai Unióban és Magyarországon is megváltozott a lakóingatlanok utáni érdeklődés. Mivel a COVID nemcsak az ingatlan árakra, hanem minden gazdasági ágra is hatással van, így fontosnak tartottam a 2021. év elején a használt ingatlan piacot áttekinteni. Mivel az ingatlan piacon a COVID következményei új technikák bevezetését igényelte, ezért kíváncsi voltam, hogy ez az eladási árakban hogyan fog jelentkezni. Előtérbe kerültek a digitális megoldások a lakások, a házak, illetve a lakóingatlan eladásában is. Nagy szerepe lett az online szerződéseknek, az élő kapcsolatos online lakásbemutatásoknak, illetve a távolléti azonosítással történő adásvételi szerződések kötésének. Természetesen a jelenlegi magyar jogrendszer csak ügyvéd előtti jognyilatkozatot fogad el az ingatlanok kapcsán, csak jelenlétes vagy hiteles felhatalmazás útján lehet ezeket a szerződéseket aláírni. Míg külföldön működik már a blockchain alapú szerződések, azonban ez még nem működik hazánkban. A pandémia miatt kialakult szigorítások (egyetemi oktatás hallgatói jelenlét nélkül, a munkahelyek megszűnése vagy szüneteltetése, vagy a home office munkavégzés stb.) következtében számos olyan albérlet üresen maradt, amit eddig albérlők laktak. Mivel a tulajdonosok egy része befektetési céllal (hitelből) vette meg és üzemeltette a lakását, így ezen lakások egy része is eladó ingatlanok körébe került és egy erős kínálati piac alakult ki. Sok esetben túlárazás történt az ingatlanárak esetén, mely miatt sok vevő halogatja a lakóingatlan vásárlását. A lakás eladási piacon jelenleg túlkínálat van, mely annak köszönhető, hogy a kormány a lakóingatlant vásárló fiataloknak (illetve újabb gyermeket vállaló családoknak) alacsonyabb kamatú hiteleket biztosít, így aki eddig nem akarta eladni lakóingatlanát az is megpróbálja a piaci ár felé tenni az eladó ingatlana árát. A tulajdonosok így a lakóingatlanukat magasabb összegért árulják, mint amennyit valóban érne (túlárazás történik ezzel). Ezen információk tudatában vizsgáltam meg a magyarországi, a vidéki, illetve a megyeszékhelyek ingatlan piac eladási struktúráját.
Ádám Sass, József Gál
Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok, Volume 16, pp 33-41; https://doi.org/10.14232/jtgf.2021.1-2.33-41

Abstract:
Tanulmányunk biomasszával működő gőzkazán-rendszer tüzelőanyagának logisztikájáról, annak gyűjtéséről, szállításáról és kezeléséről szól. Bemutatja a szalmabála-kezelési rendszerek lehetséges működését, ideértve a bálák mennyiségének és minőségének ellenőrzését, nyomonkövetési eljárásait, a bálák manipulálását, kezelését, mozgatását a keletkezési helytől, a szállító járműveken át a raktárokig, sőt az üzemanyag-előkészítő rendszerig, a szükséges tárolási kapacitások és a szükséges járműforgalom szempontjaiból.
Back to Top Top