A környezeti, társadalmi fenntarthatósági és felelős vállalatirányítási (összefog-lalóan: ESG) faktorokra épülő adatok és ezek alapján a vállalatok, illetve az ezek-be való befektetések értékelése mindeddig egy tulajdonképpen teljesen evolutív módon fejlődő, piaci alapú értékelési keretrendszer volt. Az ESG azonban oly-annyira felértékelődött az elmúlt években a tőkepiacon, hogy egyre hangosabbá váltak azok a hangok, amelyek szerint bizonyos aspektusait mégiscsak szabályozni kellene. Különösen így van ez a bankszektorban, ahol – ellentétben a vagyonkezeléssel – az ESG eddig kevésbé került reflektorfénybe. Erre reagálva az uniós bankszabályozásban a következő években fokozatosan megjelenik majd az ESG-szemlélet, így elsősorban a kockázatkezelési elvárásokban és a közzétételi előírásokban, valamint a bankfelügyeletben is. Az új szabályok a kevésbé fejlett piacokon, így a hazai bankok számára is jelentős kihívást jelenthetnek, elsősorban adatgyűjtés terén. Azonban a megfelelés pozitív hozadéka lesz, hogy a hitelintézetek pontosabban láthatják majd, ügyfeleik milyen mértékben működnek fenntarthatóan, mennyire ellenállóak a klímaváltozással és egyéb megatrendekkel, valamint a kapcsolódó, átfogó és mély gazdasági, társadalmi és szabályozási változásokkal szemben.