Botanikai Közlemények

Journal Information
ISSN / EISSN : 0006-8144 / 2415-9662
Published by: Botanikai Kozlemenyek (10.17716)
Total articles ≅ 82
Current Coverage
SCOPUS
Archived in
EBSCO
Filter:

Latest articles in this journal

Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 169-184; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.2.169

Abstract:
E dolgozatban a Linaria szekcióba tartozó Linaria biebersteinii és L. angustissima kárpát-medencei elterjedését és virágzásfenológiáját elemeztem a Magyar Természettudományi Múzeum herbáriuma, valamint saját megfigyeléseim alapján. Arra kerestem választ, hogy van-e köztük különbség a fentiek tekintetében, és fennáll-e kereszteződésük lehetősége a Kárpát-medencében. A két faj kárpát-medencei előfordulási helyeit ellenőrzött herbáriumi példányok lelőhelyadatai és saját terepi megfigyeléseim és gyűjtéseim alapján tájegységenként részleteztem, illetve térképen összegeztem. Virágzásfenológiájuk meghatározását kizárólag herbáriumi példánnyal dokumentált adatok alapján végeztem, a gyűjtési időpont és a begyűjtött példányok fenológiai állapota szerint, úgy, hogy az azonos időpontban és azonos helyen gyűjtött példányok közül csak egyet vettem figyelembe. A virágzási valószínűségeket a gyűjtési időpontok alapján egy egyszerű statisztikai modell segítségével becsültem. Az eredmények szerint a két faj elterjedése és virágzásának ideje jelentősen, de nem teljesen különbözik. A L. biebersteinii előfordulása csak az erdélyi Mezőségre és a Nagyalföldre korlátozódik, míg a L. angustissima elsősorban a Kárpátok előhegyein és alacsonyabb régióiban fordul elő. Elterjedési területük a Nagyalföld egyes részein és a Mezőség nyugati szélén azonban részlegesen átfed, így földrajzi izolációjuk nem teljes. A L. angustissima virágzási idejének kezdete és csúcsa 4-5 héttel megelőzi a L. biebersteinii-ét, de csúcsvirágzását követően virágzásuk átfedése nagymértékű. Ezek alapján a két faj közti hibridizáció lehetősége a Kárpát-medencén belül nem zárható ki.
, Győző Haszonits
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 27-42; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.1.27

Abstract:
Dolgozatunkban a Kisalföld határainkon belülre eső területén 2015-2020 közötti időszakban végzett florisztikai kutatások legfontosabb eredményeit ismertetjük. Az előfordulási adatok felsorolását követően értékelésre kerül országos vagy regionális jelentőségük, növényföldrajzi, természetvédelmi szerepük. A felsorolásban 52 fajról szerepelnek új adatok, amelyek közül 40 hazánkban természetes (honos) előfordulású, 12 idegenhonos elem. Eredményeink közül kiemelendő a Kisalföldre nézve új Gagea minima megtalálása, az Epipactis tallosii két új állományának felfedezése, a Polystichum setiferum előfordulásának bizonyítása, továbbá több gyomjellegű növény (Apera interrupta, Calepina irregularis, Erigeron sumatrensis, Euphorbia prostrata, Panicum dichotomiflorum) új lelőhelyeinek kimutatása. Jelentősebben bővítjük az ismereteket az Erysimum hieraciifolium szigetközi, a Succisella inflexa rábaközi, és az Ornithogalum × degenianum Marcal-medencei elterjedéséhez. Adatokat közlünk közutak mentén terjedő (Atriplex micrantha, Dittrichia graveolens, Eleusine indica), valamint dísznövényként ültetett (Pennisetum alopecuroides, Sedum pallidum) adventív fajokról.
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 69-84; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.1.69

Abstract:
Jelen tanulmány a Magyarország délkeleti részén fekvő Körös-vidék nyílt sziki tölgyeseinek (Galatello-Quercetum roboris) társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. A tölgy-kőris-szil ligetek (Fraxino pannonicae-Ulmetum) fokozatos kiszáradásával előbb zárt sziki tölgyesek (Melico altissimae-Quercetum roboris), majd a szikesedési folyamat további előrehaladtával nyílt sziki tölgyesek (Galatello-Quercetum roboris) jönnek létre. Az átalakulási folyamat során a Fagetalia és az Alnion incanae jellegű fajok erősen megritkulnak, majd a Quercetea pubescentis-petraeae és az Aceri tatarici-Quercion elemek elszaporodnak. A talaj további szárazodásával és a lombkoronaszint megritkulásával párhuzamosan elszaporodnak a száraz gyepek (Festuco-Bromea) elemei, majd a szikesedés folyamán sótűrő növények (Puccinellio-Salicornea s. l.) is megjelennek: Artemisia pontica, A. santonicum, Aster sedifolius, Juncus gerardii, Limonium gmelinii subsp. hungaricum, Peucedanum officinale, Podospermum canum, Rumex pseudonatronatus. Az asszociáció a szüntaxonómiai rendszer Aceri tatarici-Quercion Zólyomi et Jakucs 1957 csoportján belül az Aceri tatarici-Quercenion roboris Kevey 2008 alcsoportba helyezhető.
, Necmi Aksoy, Hasan Yaşacak
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 85-90; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.1.85

Abstract:
Knautia arvensis (L.) Coult. (Caprifoliaceae), collected from Küre Mountains National Park (Kastamonu Section), is reported for the first time for the flora of Turkey. A brief description of the plant along with photographs and distribution map is given. Additionally, its taxonomic relationship with other closely allied taxa are examined and discussed. An identification key to the species of genus Knautia in Turkey is provided.
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 97-133; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.2.97

Abstract:
A magyar tölgy tudományos nevei az elmúlt jó két évszázadban változó érvényességgel bukkantak fel a szakirodalomban. E tanulmány – a protológusok alapján – valamennyi nevet és leírást alapos elemzés alá vont, s azokat a Nemzetközi Botanikai Nevezéktannal (ICN) vetette egybe. A legfontosabb megállapítás, hogy e faj elfogadott tudományos neve nem a Quercus frainetto Ten., mert e név nyilvánosságra hozatalának éve 1815, hanem a Quercus conferta Kit., amely 1814-ben jelent meg. Több szinonim név érvénytelenül került közlésre, számos név pedig nem a magyar tölgyre vonatkozik.
Péter Csontos, Tibor Kalapos, Tamás Pócs, János Podani
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 1-26; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.1.1

Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 43-68; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.1.43

Abstract:
E dolgozatban a Tolnai-hegyhát északi részén előforduló molyhos tölgyeseket vizsgáltuk azzal a céllal, hogy elterjedésüket, termőhelyi viszonyaikat tisztázzuk, és szüntaxonómiai hovatartozásukat meghatározzuk. Ehhez a mintavételre alkalmas méretű állományokból 40 társulástani mintát gyűjtöttünk, amelyeket hagyományos és sokváltozós módszerekkel elemeztünk. Összehasonlító anyagként a Mezőföld tatárjuharos tölgyeseiből, a sokváltozós elemzésekben pedig még a Tolnaihegyhát zárt tölgyeseiből és a Kelet-Mecsek mészkedvelő molyhos tölgyeseiből származó mintákat is felhasználtunk. Molyhos tölgyeseket leginkább délnyugati és nyugati kitettségben, meredek lejtők felső harmadában, a tetőhöz vagy gerinchez közel találtunk, sötét, de erősen erodált talajon, legtöbbször cseresekkel, illetve zárt tölgyesekkel körülvéve. A vizsgált állományok fajkészlete és mintánkénti fajszámai egy kivétellel jelentősen kisebbek voltak a mezőföldi mintákénál. A meghatározó szüntaxonok karakterfajait tekintve az Aceri tatarici-Quercion fajok csoportrészesedése kisebb mértékben, az Orno-Cotinion fajoké pedig jelentősen meghaladta a mezőföldi minták értékeit. A gyomfajok csoportrészesedése viszont jóval alacsonyabb volt a mezőföldi mintákéhoz képest. A flóraelemek közül a kontinentális fajok csoportrészesedése gyakorlatilag nem különbözött, a szubmediterrán fajok csoportrészesedése viszont messze meghaladta a mezőföldi mintákból becsült értéket. A bináris adatokon alapuló klaszter elemzés négy csoportot eredményezett, amelyek közül a Tolnai-hegyhát molyhos tölgyesei és a Mezőföld tatárjuharos tölgyesei két, részben átfedő csoportot alkottak, amelyektől a zárt tölgyesek és a mészkedvelő tölgyesek egy másik ágon magas szinten elváltak. A főkoordináta elemzés első két dimenziójában a minták három különálló pontfelhőre váltak szét, amelyek közül az egyiket a Tolnai-hegyhát molyhos tölgyesei és a Mezőföld tatárjuharos tölgyesei alkották. Az eredmények alapján ezek a molyhos tölgyesek kifejezetten erős szubmediterrán jellegük ellenére sem tekinthetők a mészkedvelő molyhos tölgyesek egy változatának, hanem az alföldi tatárjuharos tölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum pubescentis-roboris Zólyomi 1957) szubmediterrán változatával azonosíthatóak, amelyek termőhelyi viszonyaik alapján már extrazonális helyzetűek. Úgy véljük, hogy ezek az állományok az erdőssztyep öv utolsó foltjai délnyugati irányban. Magas szintű természetességük feltehetően a vegetációs környezetnek tudható be. Ez védelmet nyújt a gyomok és idegenhonos fajok megtelepedésével és elszaporodásával szemben, amelynek feltételeit viszont a túltartott vadállomány és az emberi beavatkozások szinte folyamatosan biztosítják.
Győző Haszonits, Dávid Schmidt, Dénes Bartha
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 135-156; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.2.135

Abstract:
This paper presents occurrence data of Urtica kioviensis Rogow. in Hungary from the 20th century till today, based on a survey of six Hungarian public herbaria and the literature. Altogether 84 herbarium sheets from 9 counties, 83 literature records mentioned from 12 counties, and 57 flora mapping data were encountered. Based on these, we updated the distribution map of the species in Hungary. We found that the typical habitats of U. kioviensis in Hungary include marginal zones of bog forests, reeds, and old small watercourses. We report two newly discovered locations of the species in the Hanság area. Near Fehértó, in a peat-forming reed bordering a lake, approximately 150 plants were found, while in the vicinity of Dör, in a former open pit sand mine, approximately 300 plants were observed. The habitat at Dör is secondary, the current vegetation must be the result of progressive succession processes that started after the abandonment of sand mining. The integrity of Hungarian habitats has been threatened in recent decades by increasingly frequent climatic anomalies (mainly water shortages due to the lack of precipitation for long periods) and anthropogenic factors (fragmentation of biotopes, organic/inorganic substances washing into groundwater), which may cause a decrease in the number of plants. As a significant part of the distribution area of the species is located in Hungary, the protection of its populations and habitats is also of key importance.
Published: 1 January 2021
Botanikai Közlemények, Volume 108, pp 157-168; https://doi.org/10.17716/botkozlem.2021.108.2.157

Abstract:
Jelen tanulmány a Vértesalja homoki bükköseinek társulási viszonyait mutatja be 25 cönológiai felvétel alapján. Faji összetételére a Fagetalia elemek magas aránya jellemző. Különösen értékes fajai a Corydalis intermedia, a Daphne laureola és a Scutellaria columnae. A felvételek a hagyományos és a sokváltozós statisztikai elemzések alapján elkülönülnek a Belső-Somogy homoki bükköseitől (Leucojo verno-Fagetum), és a Dunántúli-középhegység Daphno laureolae-Fagetum nevű bükkös társulásához sorolhatók.
Back to Top Top